Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9506/INCH1AL.CD

Text File | 1996-02-28 | 25KB | 393 lines

          @VHogyan és mire használjuk az Internetet? -- IV/1.@N

          @VMi az Internet?@N

              Van,  akinek egy  csodásan/szörnyen bonyolult  technikai
          rendszer -- tele olyan kifejezésekkel, mint gateway, router,
          TCP/IP,  UUCP,  IP-cím  és  társai.  Van,  akinek mindennapi
          munkaeszköz az információk megszerzéséhez, továbbításához.
              Megint mások egy új kulturális jelenséget látnak  benne:
          Gutenberg  óta  a  legnagyobb  vívmánynak  tekintik, melynek
          saját nyelve (""netszleng"), szubkultúrája alakult ki. Sokan
          egyszerûen csak távoli ismerôseikkel való  kapcsolattartásra
          használják,  s  vannak,  akik  számos  ismeretlen   ismerôst
          szereztek  a hálózati  levelezés révén,  tagjaivá válva  egy
          virtuális közösségnek, az ""új társadalomnak".
              Mi  tehát  ez a  rejtélyes  rendszer, amely  napjainkban
          döbbenetes (exponenciális) ütemben fejlôdik; amit a  világon
          már ma is  milliók használnak naponta,  s akik egy  -- talán
          kissé  túlzó  --  becslés  szerint  2000-re egymilliárdnyian
          lesznek;  amely  elôrevetíti  egy  valódi  információs   kor
          jelenségeit,  módszereit,  kultúráját;  s  amelynek   számos
          beceneve  született  már: a  Hálózat  (így, nagybetûvel),  a
          Háló, a Mátrix, a Kibervilág (Cyberspace) és így tovább.


          @VMi van itt...?!@N

              Több  hazai  számítástechnikai  szaklap   szerkesztôsége
          elérhetô   Interneten   keresztül,  de   más   újságokat  is
          megtalálhatunk  a  Hálózaton,  például  a  HVG-t,  a  Magyar
          Narancsot.
              A  Hálózat  rejtettebb  zugaiban  fellelhetôk  például a
          Buena Vista által  forgalmazott filmek ismertetôi;  a ""Rock
          and roll" lap zenei illusztrációkkal, kritikákkal; a  Télapó
          is    elérhetô     E-mailen;    de     itt    tanyázik     a
          ""Számítógép-gyûlölôk  Társasága"  is,  jól  megférve   Bill
          Clintonnal (napi 6000 levél  a forgalma!), John Majorrel,  a
          Magyar Miniszterelnöki Hivatallal  és Bill Gates-szel.  (Van
          már külön  VIP címjegyzék  is!). Londonban  megnyílt az elsô
          Internet kávéház Cyberia Cafe néven, ahol fél óra kalandozás
          a Kibervilágban két és fél fontba kerül.
              A komolyabb (esetenként  életbe vágó) alkalmazásokra  is
          számos példa található:  órákkal a januári  kobei földrengés
          után  már   olvashattuk  az   Interneten  a   helyi  híreket
          térképvázlatokkal,   leírásokkal.   Az   ôszi    kaliforniai
          választások,  és  az   1991-es  moszkvai  puccskísérlet   is
          figyelemmel kísérhetô  volt Interneten  keresztül. Közismert
          talán a Pentium sztorija.  Az Intel új processzora  hibásnak
          bizonyult egyes lebegôpontos mûveletek esetén. Ezt  elsôként
          T.  Nicely  vette  észre,  ikerprímek  vizsgálata  során, és
          felfedezését hamar közzétette az Interneten. Az Intel  elsô,
          lekezelô reagálása miatt  nagy botrány kerekedett,  ami napi
          többszáz elektronikus  levélben, sajtópublikációkban  öltött
          testet. A NASA és az IBM bejelentette, hogy nem használ  egy
          ideig Pentiumot. Happy end: az Intel processzorcserét  kínál
          a kárvallottaknak. Tanulság: az Internet közössége nagy erôt
          képvisel.
              Megjelent  az üzlet  is, bár  ez nem  aratott  osztatlan
          sikert a felhasználók körében. Számos számítástechnikai  cég
          (Oracle,  Microsoft, Claris  stb.) terjesztési  csatornaként
          használja  az   Internetet:  programjaikat,   azokról  szóló
          információikat teszik közzé, de már létrejött egy on-line CD
          áruház is.
              Számunkra igen érdekes lehet  a HIX, amely egy  ""külön"
          világháló  magyaroknak.  Alapítója Hollósi  József  (innen a
          név:  Hollósi Information  eXchange). A  HIX most  ünnepelte
          ötödik születésnapját. A hálózathoz eddig körülbelül ötezren
          csatlakoztak, kétharmaduk külföldön él. Számtalan információ
          található  itt:  közlemények  a  legkülönfélébb területekrôl
          (adó-, és  vámszabályok, MTI-hírek,  tévémûsorok, kulturális
          programok, tôzsdei információk stb.). A felhasználók körében
          talán  a  levelezô fórumok  a  legnépszerûbbek: az  abszolút
          politikamentes TIPP, a politikus FORUM, SZALON, az önmagáért
          beszélô nevû MOKA stb.


          @VHogyan alakult ki ez a rendszer?@N

              Eredetileg katonai céllal fejlesztették ki, de ma már  a
          polgári,   tudományos  célú   felhasználás  a   meghatározó.
          Valamikor a 60-as években merült fel az USA-ban egy  kevéssé
          sebezhetô  számítógépes rendszer  kiépítésének gondolata,  a
          már  említett  többközpontúság  (központnélküliség?)  és   a
          csomagkapcsolt  átvitel   elveire  alapozva.   1969-ben  már
          mûködött   az   Arpanet,   amit   (lehetôségeit   --   gyors
          kommunikáció --  meglátva) szinte  megszálltak a  kutatók. A
          fejlôdés  lavinaszerûvé  vált,  különösen  a  katonai   rész
          leválásával,  ami  együtt  járt  a  használati  elôírások és
          lehetôségek lazulásával. Maga az Arpanet 1989-ben szûnt meg,
          de addigra már szinte teljes fegyverzetben ott állt a belôle
          kinôtt  Internet,  a  ""hálózatok  hálózata".   Történetébôl
          adódóan  kezdetben  állami  pénzekbôl  épült  ki,   jelentôs
          részben   ma   is   közfenntartású,   bár   megjelentek    a
          profitorientált on-line szolgáltatók is. El nem hanyagolható
          részt  képviselnek a  non-profit szolgáltatók  is. E  vegyes
          helyzet megoldására alakult ki az a gyakorlat, hogy mindenki
          azokat a  költségeket állja,  melyek az  általa üzemeltetett
          részen lépnek fel.  Mindez komolyan befolyásolja  a hálózati
          magatartást (""netiquette"), amirôl még szó ejtünk.
              Méreteire, forgalmára jól jellemzô az az adatsor,  amely
          az   NSF   (National   Science   Foundation),   az  Internet
          gerinchálózatának létrehozója 1995 februári statisztikájából
          olvasható ki: a havi adatforgalom 13490707492200 byte  volt,
          ezt világ 85 országában mûködô 26965 hálózat termelte. Ennek
          döntô része,  a teljes  adatforgalom 86%-a  az USA  majd' 17
          ezer  hálózatára esett.  Magyarország a  listán a  31.,  135
          hálózata a teljes adatforgalom 0,04 százalékát  bonyolította
          (érdekes, hogy a feltöltés--letöltés arány 5:3).


          @VAz Internet felépítése@N

              Szárazon és  egyszerûen az  Internet nem  más, mint  egy
          egész világra  kiterjedô számítógép-hálózat,  amely rengeteg
          lokális   hálózatot   s  az   azokhoz   kapcsolódó  gépeket,
          felhasználókat kapcsolja össze egyetlen, erôsen heterogén és
          bonyolult   rendszerbe.   Legszemléletesebben   talán    egy
          úthálózatnak    (information    highway    --    ""magyarul"
          infosztráda) lehetne  elképzelni, ami  behálózza a  világot.
          Ebben mindenféle utak találhatók a soksávos autópályáktól  a
          döcögôs  bekötôutakig,  s  ezeket  különféle  hidak, átjárók
          kötik  össze.  A jól  kiépített  részeken villámgyorsan  (45
          millió bit/s) száguldanak azok az adatok, amik a bekötô utak
          végén ülôk  modemjeire esetleg  csak 2400  bit/s (azaz  bps)
          sebességgel vánszorognak el. Ez a hálózat igen  üzembiztosan
          mûködik,  decentralizált  elvû  felépítésének  köszönhetôen.
          Azaz  nincs  központi  ""szuperagy",  az  erôforrások   több
          ezernyi gépen  vannak elosztva.  Ezért az  Internet nem  tud
          összeomlani  --  bármiféle  katasztrófa  esetén  mûködôképes
          marad. Persze  ez azzal  jár --  mint látni  fogjuk --, hogy
          meglehetôsen   nehéz   megtalálni   a   bennünket    érdeklô
          információkat  egy  ilyen  párhuzamosan,  organikusan épülô,
          mûködô rendszerben.
              A  Hálózat   leegyszerûsítve  két   körre  bontható.   A
          ""belvárosi" részt alkotó  gépeknek (számuk ötvenezer  körül
          lehet a  világ több  mint 80  országában) saját  azonosítója
          (úgynevezett IP száma) van. Persze az ilyen számok  (például
          147.31.254.130)   a   gépeket   használó   emberek   számára
          megjegyezhetetlenek lennének, ezért  a gépek nevet  (például
          ames.arc.nasa.gov) is kaptak.  Ezek az (úgynevezett  domain)
          nevek  már  némi  információt  is  hordoznak,  különösen  ha
          tudjuk, hogy  az USA  területén dívik  az intézményi jellegû
          címzés, így a .com, .edu, .gov, .net, .org végzôdések rendre
          kereskedelmi,  oktatási,  kormányzati,  hálózati, non-profit
          szolgáltatónál  mûködô  gépet  jelölnek  (a  fenti  cím   az
          amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA egyik gépét jelöli). Más
          helyeken  a területi  elv dominál,  tehát egy  .hu végû  cím
          (gépnév)  hazai  masinára  utal.  Magyarországon  több  mint
          négyszáz ilyen gép található, az ôket használók  (jellemzôen
          egyetemi     oktatók,     hallgatók,     kutatóintézetekben,
          könyvtárakban   dolgozók)   az   Internet   szinte    minden
          szolgáltatását igénybe vehetik.
              A   peremeken   (""külvárosban")   ""lakók"    átjárókon
          (gateway)   keresztül   léphetnek   kapcsolatba   a  Hálózat
          centrumával. Ide tartoznak az on-line szolgáltatók  (például
          CompuServe) ügyfelei, a ""dial-up" (telefonos)  felhasználók
          stb. Ez  a kör  is rohamosan  bôvül, részben  az (itthon is)
          szaporodó   független   szolgáltatóknak,   részben  bizonyos
          non-profit  kezdeményezéseknek  (például  Soros-pályázat  az
          iskolák számára, a HUNInternetET egyesület ElKöb  projektje,
          szintén iskolák részére) és az (immár) operációs  rendszerbe
          épített  elérési  lehetôségeknek  (OS/2  Warp,  Windows '95)
          köszönhetôen.  A  két  kör  felhasználóinak  létszámára csak
          durva  becslések   vannak  --   ez  is   jelzi  a  növekedés
          dinamizmusát.  Valahol  20  és   35  millió  között  van   a
          Hálózattal valamilyen  kapcsolatban állók  száma a  világon.
          Persze a külsô körhöz  tartozó felhasználók (szerte a  világ
          több  mint  150  országában)  lehetôségei  korlátozottabbak,
          sokszor csak levelezési  lehetôséggel rendelkeznek, de  mint
          majd látni  fogjuk, leveleken  keresztül is  elérhetô szinte
          minden szolgáltatás. De melyek ezek a szolgáltatások?


          @VAz Internet szolgáltatásai@N

              Az Internet  alapvetôen négy  szolgáltatási kategóriában
          használható:  távoli  erôforrások  igénybevételére,  file-ok
          átvitelére, hirdetôtábla céljára és levelezésre.
              A távoli  erôforrások igénybevétele  (úgynevezett telnet
          kapcsolat)  kiemelten szerepelt  az Internet  fejlesztésének
          eredeti céljai  között, de  jelentôsége ma  is nagy,  hiszen
          például  egy  programozó  távoli,  nagyteljesítményû   gépen
          (esetleg otthonról!) futtathatja számolásigényes programját.
          Ide tartozik az olyan hatalmas adatbázisok igénybevétele is,
          mint  például  a   könyvtári  katalógusok  (minden   nagyobb
          egyetemi    és    közkönyvtár    katalógusa   hozzáférhetô),
          bibliográfiai     adatbázisok     (gyakorlatilag      minden
          szakterületre -- naprakészen), név- és címtárak, katalógusok
          (""ki-kicsoda",  termékkatalógusok,  intézmények  és   cégek
          adatai, telefonkönyvek), elektronikus könyvek és folyóiratok
          (kézikönyvek,     tudományos     folyóiratok,     napilapok,
          hírügynökségek  anyagai)   és  olyan   tudományos  intézetek
          adatbankjai, mint a CERN és a NASA.
              A file-ok  átvitele programok,  szövegek, képek  fel- és
          letöltését  (""upload",  ""download") jelenti  akár  a világ
          másik  végén  található  gépre(-rôl).  Rengeteg   Internetre
          kapcsolt gép engedi meg a névtelen csatlakozást és  bizonyos
          file-ok ingyenes letöltését. Ezek az úgynevezett ""anonymous
          FTP"-k nevüket  a bejelentkezés  módjáról (és  feladatukról,
          FTP --  File Transfer  Protocol) kapták,  hiszen a közérdekû
          file-ok  elérhetôségét  úgy  biztosítják,  hogy  a  belépési
          azonosító  egységesen  az  ANONYMOUS  szó.  Több  ezer ilyen
          szerveren  a szabad  hozzáférésû programok  mérete már  több
          Tbyte (1 TB = ezer Gbyte)!
              A   hirdetôtáblák   (newsgroups)   esetében   egy  olyan
          ""faliújság" komplexumról van szó, melyre naponta több  ezer
          oldalnyi  cikket,  felhívást,  ismertetôt  ""tûznek  ki".  A
          Usenet logikai hálózaton egyes becslések szerint  tízezerhez
          közelít  az  ilyen  vitacsoportok  száma,  a  legkülönfélébb
          témakörökben. Ha  valaki egy  ilyen közös  táblán helyezi el
          üzenetét,   választ   is    kap   rá   --    ugyanitt   vagy
          magán-postafiókjába.  Itt  megtalálhatók  a  szintén   egyre
          szaporodó elektronikus újságok, publikációk is.
              A  legelterjedtebb  felhasználás  a  levelezés.  Elônyei
          egyértelmûek: üzeneteink másodpercek alatt eljutnak a  világ
          legtávolabbi csücskébe is.  De az on-line  szolgáltatásokkal
          szemben is  vannak elônyei:  az érdekelt  feleknek nem  kell
          egyszerre  gépüknél  ülniük,  eltérô  géptípusok  között  is
          mûködik és így tovább. Nem véletlen, hogy a file-átvitelt is
          megoldották a levelezés keretében (például FTPMAIL).
              A szolgáltatások,  az elérhetô  információk köre  szinte
          végtelen:  itt már  nem is  a heterogén  felépítésbôl  adódó
          protokollok és  kommunikációs szoftverek  megismerése, hanem
          az  információtömegben  való  eligazodás,  válogatás   válik
          gonddá --  érthetô, hogy  az áttekintésre  számos kiegészítô
          szolgáltatás jött létre: az archie, a WAIS, a gopher, a  WWW
          stb.   A   következôkben   részletesebben   áttekintjük    e
          szolgáltatásokat.


          @VHogyan lehetünk Internet felhasználók?@N

              A   legegyszerûbb   (és   legteljesebb   és  legolcsóbb)
          lehetôséggel azok rendelkeznek, akiknek munkahelye, iskolája
          számítógépe(i) közvetlenül be  van(nak) kötve az  Internetbe
          (""belváros").  Nekik  nincs más  dolguk,  mint odaülni  egy
          terminál  elé, és  indulhat az  ismerkedés. Akik  nem  ilyen
          szerencsések,   azoknak   valamilyen   szolgáltatóval   kell
          kapcsolatot   keresniük.  Nálunk   még  nincsenek   ingyenes
          hozzáférést  biztosító,  közszolgálati  szolgáltatók,   mint
          amilyenek a  ""Free-Net" hálók  az USA-ban.  De némi térítés
          ellenében már  itthon is  elérhetô az  Internet. Hogyan? Két
          alaptípus (több alfajjal) létezik.
              Az  egyik a  ""dial-up account".  Ekkor egy  telefonnal,
          modemmel és egy kommunikációs programmal (ami akár a  Norton
          Commander  is  lehet,  de  vannak  sokkal  fejlettebbek  is)
          rákapcsolódhatunk a szerver (kiszolgáló) gépre. Ekkor  saját
          gépünknek lényegében  csak a  billentyûzete és  monitora él,
          minden lényeges a kiszolgáló gépen, az azokon futó programok
          révén  történik.  (Ebbôl  az  is  következik,  hogy  ezt   a
          kapcsolati   formát   egy   szerény   286-ossal   is  bátran
          igénybevehetjük).  E  szolgáltatás  ára  mérsékelt:  de   ez
          arányban    áll    a    korlátozottan    elérhetô   Internet
          szolgáltatásokkal.
              A másik a SLIP (Serial Line Internet Protocol) vagy  PPP
          (Point-to-Point Protocol) számla (""account") nyitása. Ekkor
          szinte    minden   Internet    szolgáltatás   elérhetô    --
          természetesen magasabb  áron. Ekkor  a munka  dandárja a  mi
          gépünkre hárul,  a kiszolgáló  szépen odapakol  mindent, s a
          helyi masina (pontosabban  az azon futó  programok) feladata
          az  adatok  kezelése.  E   forma  tehát  izmosabb  gépet   s
          erôteljesebb operációs rendszert igényel a jó öreg DOS-nál.


          @VMire van tehát szükségünk?@N

              Számítógépünkön és a  telefonvonalon kívül ezek  szerint
          szükségünk lesz egy modemre és egy kommunikációs  programra.
          A modem a számítógépek digitális jeleit alkalmassá teszi  az
          analóg   elven  mûködô   telefonvonalon  történô   átvitelre
          (""MOdulál"), illetve újra  emészthetôvé teszi a  fogadó gép
          számára   (""DEModulál").   Legfontosabb   jellemzôjük    az
          adatátviteli  sebességük,  amit   bps-ben  mérünk.  Ma   már
          tipikusnak tekinthetô  a 9600  bps-es, de  kapható már 28800
          bps-es  modem  is.  Beépíthetôk  a  számítógépbe   (egyszerû
          bôvítôkártyaként),    vagy     a    gép     soros    buszára
          csatlakoztathatók   egy   külön   dobozban    elhelyezkedve.
          Rendkívül  fontos  (telefonvonalunk  bánhatja  a pillanatnyi
          jogszabályok  szerint),  hogy  csak  postai típusengedéllyel
          rendelkezô modemet  használjunk, s  annak bekötését  be kell
          jelenteni az illetékes távközlési igazgatóságon!
              A fizikai kapcsolat  megteremtése azonban még  nem elég.
          Az adatcserébe  csak úgy  tudunk bekapcsolódni,  ha van  egy
          vezérlô kommunikációs programunk is. Ebbôl nagy a  választék
          (Bitcom,  Datatalk,   Laplink,  Procomm,   Fastlink,  Telix,
          TeleMate stb.),  de ma  már minden  jobb keretprogramban van
          kommunikációs  betét (Norton  Commander, PcTools,  Windows),
          sôt  egyes  felhasználói  szoftverekben  (például  Microsoft
          Works,  Multi-Edit  stb.)  is  van  kommunikációs  rész.   E
          kommunikációs  programok  nyilvántartják  a telefonszámokat,
          ""tárcsázzák" azokat (""dial"), szükség esetén  megszakítják
          (""hang up")  a kapcsolatot.  Fel- és  letöltik az  adatokat
          (""up-download"), méghozzá legtöbbször választható protokoll
          szerint (Zmodem, Ymodem  stb.). Ehhez természetesen  be kell
          állítanunk a modem és  az átvitel jellemzôit: melyik  portra
          csatlakozik (COMx),  sebessége (baudban),  a karakterátvitel
          módja (ez legtöbbször a 8-1-N, aminek jelentése: 8  adatbit,
          1 stopbit, paritás  nélkül), a terminálemuláció  módja (azaz
          gépünk hogyan ""utánozza" más gépek elsôdleges adatkivitelét
          és -bevitelét, itt a leggyakoribb a VT100 emuláció). Jó,  ha
          programunk  képes   képernyômentésre  (""screen   capture"),
          illetve a történések  file-ba való naplózására  (""logging")
          --   hiszen   így  minden   adat,   szöveg,  ami   megjelent
          monitorunkon,  gépünkön,  eltárolásra kerül  a  sokszor igen
          tanulságos utólagos elemzés céljára. (Ez a rövid  áttekintés
          természetesen nem  pótolja a  program kézikönyvének,  vagy a
          szaksajtóban       megjelent       ismertetéseknek        az
          áttanulmányozását.)


          @VNéhány megjegyzés az induláshoz@N

              @V*@N  Ahogy  egy  számítógépet  nem  lehet  elrontani,   ha
          billentyûzetét   rendeltetésszerûen   használjuk,   úgy   az
          Internet  sem   tehetô  tönkre   egykönnyen.  Tehát   bátran
          induljunk útra, nagy kárt nem tudunk okozni!
              @V*@N  A  Hálózat  állandóan  változik,  fejlôdik.   (Vannak
          részei,  szolgáltatásai,  amelyek  egy  év  alatt  több mint
          1000%-os  növekedést   mutattak,  míg   mások  szép   lassan
          elfelejtôdnek).    Ezért     minden    nyomtatott     forrás
          szükségszerûen hónapokkal, évekkel le van maradva.
              @V*@N  A  Hálózat  megismerésének  legjobb  forrása  maga  a
          Hálózat.  Részben  a   gyakorlás  révén,  részben   mert  az
          aktuális,  friss  ismertetôk tömkelege  található  meg rajta
          itt, ott, amott.
              @V*@N  A  Hálózat  használóinak  legtöbbje  szívesen   segít
          (például  egy  levélbeli kérdésre  adott  válasszal), de  ne
          felejtsük  el:  az erôforrások  nem  korlátlanok. Kár  ötven
          helyre elküldeni ugyanazt a kérdést -- ezzel visszaélünk  az
          emberek és a Hálózat idejével, energiájával.

              Tehát: vágjunk neki!

          @KBánhegyesi Zoltán@N


              Napjaink  egyik  legfontosabb  problémája  a világméretû
          kommunikáció. Errôl tárgyaltak Brüsszelben a közelmúltban  a
          Hetek (G7) országainak vezetôi: a GII (Globális  Információs
          Infrastruktúra) megteremtésérôl, melynek magyar leágazása, a
          NIIF   (Nemzeti   Információs   Infrastruktúra   Fejlesztési
          Program)  is  létezik, fejlôdik.  Napjaink  egyik legnagyobb
          kihívása  ez  --   nem  véletlenül  szerepelt   az  említett
          találkozó  a  vezetô  hírek  között  --,  melyre  fel   kell
          készülnünk. Ehhez  kíván szerény  segítséget adni  ez a  kis
          sorozat: bevezetést az Internet világába, mely  valószínûleg
          modelljéül szolgál  a jövô  információs világfalujának.  Egy
          közös felfedezô kalandozásra hívjuk tehát az Olvasót a jelen
          információs  dzsungelébe.  Persze egy  ilyen  kirándulás nem
          lehet korlátlan (bár  határtalan igen): csak  a legfontosabb
          szolgáltatásokat  tekintjük át,  elsôsorban a  felhasználási
          lehetôségek szempontjából.
              Köszönettel  tartozom  az Odin  Kft-nek,  amely lehetôvé
          tette,  hogy   meglehetôsen  szabadon   garázdálkodhassam  a
          hálózaton,   továbbá   Hanák   Péternek,   aki   felhívta  a
          figyelmemet  erre  a  világra,  s  kezdeti   tájékozódásomat
          segítette.

          Minden észrevételt szívesen és köszönettel fogadok

          @KBánhegyesi Zoltán (banhegy@@lkg1096.odin.net)@N


          @VFelhasznált irodalom@N

              Adam  Gaffin:  Nagy  Internet  kalauz  mindenkinek v.3.1
          (fordította  Drótos  László),  NIIF  (elektronikus  kiadás),
          1995. (gopher.uni-miskolc.hu, univ/kvt/mek/konyvek/kalauz)
              Drótos László: A hálózat használata az iskolákban,  (IFF
          füzetek I/14.), IIF, 1995.
              Kehoe,  B.P.:  Zen  and  the  Art  of  the  Internet:  A
          Beginner's Guide to the Internet, 1992. (ftp.cs.widener.edu)
              Lucz  Géza: Rajta  vagy már  a hálózaton?  (IIF  füzetek
          I/1.),        IIF,        1995.       (ftp.jate.u-szeged.hu,
          pub/netlib/iif_fuzet)
              Drótos   László:  Beilleszkedés   a  hálózat   virtuális
          világába,     (IIF     füzetek     I/11.),     IIF,    1995.
          (ftp.jate.u-szeged.hu, pub/netlib/iif_fuzet)
              Szalacsi Zsolt -- Visnyei Aladár: Internet: a  hálózatok
          hálózata (HUNINET Hírlevél, 1994/1.)
              Hanák   Péter   --   Nagy   Gábor:   ""Tatjana"   levele
          ""Anyegin"-hez (Inspiráció, 1994. május)
              Balla  Katalin:  A  nemzetközi  akadémiai  és   kutatási
          hálózat felhasználását támogató eszközök (Inspiráció,  1994.
          szeptember)
              Varga Szabolcs: Hogyan  kapcsolódjunk rá az  Internetre?
          (PC World, 1995. február)
              Élô  Gábor  --  Z.  Karvalics  László:  Åjvé',  avagy az
          Information Superhighway  fogalmának elemzése  (VGA Monitor,
          1995. február 10.)
              NSFNET            statisztikák            (NIC.MERIT.EDU
          /nsfnet/statistics/1995/)